„Vannak gyermekek, akik érzékenyebbek az átlagosnál. Bizonyára azért vetted kezedbe ezt a könyvet, mert úgy sejted, a te gyermeked is ilyen le¬het. Ha tudni szeretnéd, egészen pontosan mit jelent szuperérzékenynek lenni, lapozz a 17. oldalra, és nézd át alaposan az ott látható kérdőívet. Ha a gyermekedre több is ráillik az állítások közül, akkor olvass tovább... És Isten hozott közöttünk! Már az újszülötteknek is van saját személyisé¬gük. „Mindig tudta, mit akar, és már a bölcsőben is kikövetelte magának!” „Mindig jó természetű gyerek volt. Alig számított, hogy megetettem-e vagy tisztába tettem-e, soha nem okozott gondot.” Mint minden gyermek, a tiéd is veleszületett alkati vonások egyedi kombinációját örökölte. Jóllehet önmagában egyetlen tulajdonság sem egyedi, a gyermekek egy csoport¬jára nézve már tipikusnak tekinthető és könnyen leírható. Például: „erős akaratú”, „jó természetű” és így tovább.
Ezeknek az öröklött, általános vonásoknak egyike a fokozott érzékeny¬ség, mely a gyermekek 15–20%-ában található meg (fiúknál ugyanolyan arányban, mint lányoknál). Vannak csecsemők, akik láthatólag nem ér¬zékenyek arra, hogy mit kapnak enni, vagy milyen a szoba hőmérsékle¬te, nem zavarja őket a hangos zene, sem az erős fény. A fokozottan érzé¬keny csecsemők viszont észreveszik a legenyhébb új ízt, a legcsekélyebb hőmérsékletváltozást is; megriadnak a nagy zajokra, és sírásban törnek ki, ha éles fény vetül a szemükbe. Idősebb korukban gyakran érzelmileg is sebezhetőbbek. Könnyen elsírják magukat, ha megbántják őket, többet aggodalmaskodnak, vagy éppen oly boldogok, hogy „alig tudják elvisel-ni”. Sokat gondolkoznak, mielőtt cselekednének, ezért gyakran félénknek vagy bátortalannak tűnhetnek, miközben csak megfigyelnek. Amikor még idősebbek lesznek, kedvességükkel és lelkiismeretességükkel tűnnek ki: az igazságtalanság, a kegyetlenség vagy a felelőtlenség felzaklatja őket.
Habár sokat el lehet mondani a fokozottan érzékeny (vagy „szuperérzékeny”) gyermekekről, egyik leírás sem fog minden gyerekre tökéletesen ráilleni, mivelhogy mindannyian egyediek, köszönhetően örökölt voná¬saik egyéni kombinációjának, különböző neveltetésüknek és eltérő iskolai élményeiknek. Lehet, hogy szuperérzékeny gyermeked társaságkedvelő, de az is lehet, hogy inkább egyedül szeret játszani; lehet, hogy kitartó és állhatatos, de az is lehet, hogy bármi könnyen elvonja a figyelmét; lehet akaratos és követelődző, és olyan alkalmazkodó is, hogy már szinte „túl jó”. De van egy közös tulajdonság, amely mindnyájukban felismerhető: ez pedig a fokozott érzékenység.