A tanítványnak a legfontosabb egy útbaigazító, jó mester. Ő az, aki pályára teszi és szakmailag-szellemileg eligazítja, hogy ne bolyongjon feleslegesen. Fontos ez azért is, hogy átadja szakmai kapcsolatait, hogy bevezesse a szakma különböző fórumaiba. A mesternek fontos a tanítvány, mert a tanítvány kizárólagos tudója a mester értékeinek. Rajta kívül mindenki csak felületes értékítéletet alkothat, mert nem volt "vér szerinti" munkakapcsolatban vele. (Mindenki tudja, melyik tanárától mit kapott.) A tanítvány segít - egy emberöltőn keresztül - a mestere helyretételében. Ennyi idő szükséges manapság az értékek helyrekerülésére. Ez a kontinuitás a kultúra folyamatában, a múlt-jelen-jövő összekapcsolódása, ami a mester és tanítvány kapcsolaton keresztül valósul meg. A mester személyes közreműködése azért nélkülözhetetlen a művésznek készülő fiatal számára, mert olyan elemeket tud átadni, amilyeneket senki más nem tudhat, csak az, aki saját praxisában megélte. Kassák életének tapasztalatai, útravalói ma is fontosak számomra. Ma már tudom, hogy óriási ajándék volt ez tőle. A legtöbb, amit egy ember a másiknak - amit a mester a tanítványának adhat. Nincs elméleti ember, aki az igazi kultúra értékeit fel tudná fedezni nélkülünk - gyakorló művészek nélkül. A kritikusok ma is úgy gondolják, hogy Kassák egy a sok közül - képtelenek úgy istenigazából értéke szerinti helyretételére. Kívülről nem is láthatják igazi jelentőségét, amely messze túlmutat irodalmon, képzőművészeten. Szemléletet és tárgyszerű világismeretet adott, a tudatos lét a tudatos cselekvés alapjait fektette le bennem. Hiszem, hogy a XX. századi Európa egyik szellemi atyja volt. Egy emberibb világ elvi megteremtője és legnagyobb hatású mestere. Mi, egyetemes magyar művészek, mindannyian az ő kalapja alól valók vagyunk.