Játékgyűjteményünk célja elsősorban az, hogy segítséget nyújtsunk az óvodai és iskolai szabadidős programok hatékony, fejlesztés-orientált megszervezéséhez. A játékok többsége közismert és szeretett, de talán néhány közülük már feledésbe merült.
Sokféle gyűjtemény látott már napvilágot e témában – mely kiadványok nekünk is segítségünkre voltak –‚ azonban szeretnénk abban újszerűt nyújtani, hogy a játékokat a főbb képességterületek szerint csoportosítottuk, és igyekeztünk őket nehézségi sorrendbe rendezni. Az egyes képességterületek nem különíthetők el egymástól, hiszen szoros kölcsönhatásban állnak. A különböző játékok során más-más területen van a hangsúly, de egyidejűleg több képességterületet fejlesztenek. Így előfordul, hogy egy játék többször szerepel gyűjteményünkben, más-más fejezetben. A leírások végén pedig felsoroltuk azokat a képességeket, készségeket is, amikre az adott tevékenység leginkább hatással van.
Igyekeztünk úgy összeállítani a játékok tárát, hogy minél kevesebb elő készületet és eszközt igényeljenek, hogy bárhol, bármikor elő lehessen állni egy-egy új ötlettel. Ahol mégis valamilyen kellékre, netán nagyobb térre van szükség, azt piktogrammal jelöltük a hatékonyabb használhatóság érdekében.
Több éven keresztül, különböző osztályfokokon és tagozatokon kerültek kipróbálásra az itt szereplő játékok, amelyek tapasztalatai tovább segítették a gyűjteménnyel kapcsolatos munkánkat. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki kollégáinknak, akik szakértelmükkel, ötleteikkel, javaslataikkal, a gyakorlatba való átültetéssel közreműködtek e könyv megszületésében.
Az ő véleményükre alapozva mondhatjuk el, hogy ezek a játékos órák a fejlesztés megvalósulása mellett fontos helyszínéül szolgáltak az együttes, közös játék megtapasztalásának. Új élményt jelentett ez a – bár tanórai kereteken belül szervezett, de – más jellegű „tanulás”. Ezt a gyerekek játékként élték meg, és úgy is viselkedtek: felszabadultan, nyitottabban, ami főként az egyébként szorongóbb tanulókra volt nagyon jó hatással. Mertek megnyilvánulni, kommunikálni, felvállalni a gondolataikat. A gyerekek a közös játék során jobban megismerték egymást, elfogadóbbá váltak.
Mivel iskolánk tanulói sajátos nevelési igényűek (tanulásban akadályozottak és beszédsérültek), ezért azt is figyelembe vettük, hogy számukra minden játék- szabály érthető és kivitelezhető legyen. Ez néhol kisebb eltéréseket eredményez az eredeti szabályoktól.
A fokozatosan nehezedő játékok miatt óvodás kortól egészen kiskamasz korig ajánljuk a játékokat, de természetesen mindig szem előtt tartva a játékok kiválasztásánál az adott gyermek vagy gyermekcsoport egyéni igényeit, érdeklődési körét, fejlettségi szintjét. A játék során pedig – ugyanúgy mint a tanulási helyzetekben – ügyeljünk a fent felsoroltakon túl a fáradtság tüneteire is!
Gyűjteményünkben hat fő részképesség terület szerint rendeztük fejezetek be a játékokat, amelyeket mindig néhány bevezető gondolattal nyitunk, bepillantást nyújtva, hogy miért is fontos ezekkel a képességekkel foglalkoznunk.
A könnyebb eligazodást a betűrendes játékmutató mellett egy képességterületek szerint rendezett, tematikus mutató segíti a kötet végén.
A leírásoknál mindig a minimális játékos-számot jelöltük, ami értelemszerűen csoport- vagy osztálylétszámig is bővíthető, ha óvodai, iskolai keretek között játsszuk.
Mivel a legtöbb játék már egy-két gyermekkel is játszható, ezért szeretettel ajánljuk a szülők és nagyszülők figyelmébe is. Hiszen nincs nagyobb öröm a kisgyermekek számára, mint a szeretteikkel való közös játék, és miért ne legyen ez az együtt töltött idő hasznos a részképesség-fejlődés szempontjából is?!