Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a témája Glant Tibor kötetének, de más szemszögből, mint ahogyan azt megszoktuk. Az ’56-os magyar forradalom rendkívül gazdag irodalma elsősorban a magyarországi vonatkozásokra, összefüggésekre figyelt a megjelent memoárokban, történelmi szakmunkákban, politikatörténeti elemzésekben. Glant Tibor viszont olyan témát választott, amely úttörő jellegű, mert magyar nyelven megjelent kötetben ezt még nem dolgozták föl: Amerika emlékezetét vizsgálta. Hogyan emlékeztek-emlékeznek az amerikaiak az ’56-os forradalomra? Glant Tibor a Debreceni Egyetem Észak-Amerika tanszékének oktatójaként az amerikai egyetemi tankönyvek ’56-képének vizsgálatával kezdte kutatásait, ösztöndíjak segítségével ez a kutatás terebélyesedett annak vizsgálatává, hogy ugyanez az ’56-kép milyen módon jelenik meg más területeken. Nyilvánvalóan hatalmas téma ez, éppen ezért Glant Tibor az említett egyetemi tankönyvek kérdése mellett a vizsgálatot a média, a politikai- a tudományos- az irodalmi emlékezet és a képzőművészet területére szűkítette le. A mű az Egyesült Államokban 2007-ben már megjelent angol nyelven, a szerző a magyar nyelvű kiadást átdolgozta, kiegészítette, elhagyta a speciálisan az amerikai olvasó számára szükséges részeket, és a függelékben kiegészítette egy nagyon részletes bibliográfiával, amely így a lehetőségekhez képest teljes körűen tartalmazza például az angol nyelven megjelent, témájában a magyar ’56-ot feldolgozó szépirodalmi műveket. A történettudományi szakmunka egyes fejezeteiből megismerhetjük például a New York Times '56-os tudósításainak hangulatát és szóhasználatát, a Kádár-korszakban Budapesten szolgáló amerikai nagykövetek emlékiratait, a már említett amerikai egyetemi tankönyvek ’56-képét, az észak-amerikai prózairodalom 1956-os vonatkozásait és a képzőművészet területéről Daday Ferenc Nixon Andauban című híres festményét és az ábrázolt esemény – Nixon andaui útja – politikai-történeti hátterét.
