Ennek a naptárkönyvnek a legfontosabb üzenete a címében rejlik. Azt mondja, ha az embernek sikerül megtalálnia önmagát, rájön arra is, hogy nem mindig áldozata a körülményeinek, hanem sokszor a tettese is. Az első, akinek jó napot kell akarnia és teremtenie, az elsősorban önmaga. Így aztán még a kifejezetten „rossz” napok is átformálhatók, ha másképp fogjuk fel, és felismerjük a sorsunk által ránk mért próbatételek és gondok, sőt a szenvedések gazdagító, érlelő eredményeit. Erre rendszerint utólag jövünk rá, de jó, ha ezt már közben is tudjuk.
A jó napot az embernek nemcsak várnia, hanem akarnia is kell. És nem szabad megfeledkezni arról, hogy lelkünknek szárnya is van, amely felemel.
„Legyen jó napom!” – mondd magadnak minden reggel, amikor belenézel ebbe a könyvbe, és szeresd magadat okosan, bölcsen, derűsen és bizakodva. Erős, hittel teli önbizalommal.
