AZ ELSŐ ÁTFOGÓ ÉLETRAJZ A 18. SZÁZADI FRANCIAORSZÁG LEGREJTÉLYESEBB ASSZONYÁRÓL Mária Terézia Sarolta, Magyarország uralkodójának unokája a francia monarchia zűrzavaros utolsó napjaiban eltűnt a nyilvánosság elől. A forradalmárok a kislányt a királlyal, öccsével, a kis Lajos Károly trónörökössel, nagynénjével és édesanyjával együtt börtönbe vetették. Amikor végül 1795 decemberében az akkor tizenhét éves Mária Terézia, XVI. Lajos és Mária Antónia utolsó életben maradt gyermeke kiszabadult, családja sorsáról mit sem tudva bizonytalan jövő elé nézett: egyszerre volt árva, száműzött és különféle politikai tervek önkéntelen főszereplője. Az összehasonlító irodalomtudomány professzora, Susan Nagel sorra veszi e különleges asszony eddig kevéssé ismert életének eseményeit, amelyek szorosan összefonódtak a nagy francia forradalom időszakának történetével. Amikor az arisztokrácia napjai véget értek, és forradalmak dúlták fel nemcsak Franciaországot, de egész Európát, a Habsburg gyökerekkel rendelkező Bourbon-hercegnő sorsa, úgy tűnt, meghatározó lehet Franciaország Napóleon utáni történetének szempontjából. Azonban a királyi család pusztulásának körülményeit titkok övezik, így a pletykák sem csitultak. Számtalan ál-Lajos Károly bukkant fel az idők folyamán, és a mai napig sokan hiszik, hogy a börtönből szabadult Mária Teréziát kicserélték törvénytelen féltestvérére, aki megszólalásig hasonlított rá. Vajon ki lehetett a ""Homály Grófnője""? Az igazi hercegnő egy vidéki kastélyban, elszigeteltségben élte volna le az életét, miközben egy imposztor játszotta el szerepét az európai politika színpadán? Kétszáz év elteltével Susan Nagel eredeti, kézírásos leveleket, de még a DNS-elemzés eredményeit is felhasználva kísérletet tesz a rejtély megoldására. A Bourbon-család eddig feltáratlan levelezéséből szemezgetve, valamint idézve a korban fő- és mellékszerepeket játszók naplóit, memoárjait, páratlan részletességgel tárja az olvasó elé Mária Terézia történetét, akinek az életét a születésétől kezdve rejtély, pompa, erőszak, intrika és szenvedés kísérte. A nő, akinek kivételes személyiségét még fő ellensége, maga Napóleon is csodálta, a történtek ellenére múlhatatlan szeretetet érzett országa és népe iránt, hosszú és fordulatokkal, gyötrelmekkel teli élete során csak a saját erejében bízhatott, így vált a franciák szemében szent királynővé.
