Egy ember életébe annyi szeretet, boldogság és szomorúság fér... Ha időt szánunk rá, hogy meghallgassuk.
Doris 1928 óta ugyanazt a címes füzetet használja. Ebben szerepelnek mindazok, akikkel élete során találkozott. A 96 éves nő most egyedül él Stockholmban. A füzetben szereplő legtöbb ember neve áthúzva, mellette ott áll: meghalt. Doris magányát mindössze a szociális gondozók látogatása, valamint húga unokájával, az Atlanti-óceán túloldalán lakó Jennyvel folytatott beszélgetései szakítják meg. Egy szép napon Doris elkezd írni a címes füzetben szereplő barátairól, hogy Jenny, az egyetlen ember, aki emlékezni fog rá, megörökölhesse az emlékeit. Doris hosszú, mozgalmas élete ugyanis megörökítésre méltó - legyen szó akár tragédiával sújtott gyermekkoráról, egy híres festővel kötött különleges barátságáról, az 1930-as évek Párizsában befutott modellkarrierjéről, az őt egészen New Yorkig elvető második világháborúról és titokzatos szerelméről. Szeretettel, boldogsággal és szomorúsággal teli élettörténete pedig talán Jennyn is segíthet, akit traumákkal teli gyermekkora kísért.
A világszerte óriási sikert aratott Az elveszett nevek füzete rávilágít a nemzedékek között öröklődő történetek erejére, és arra, hogy az élet még akkor is képes minket meglepni, amikor már semmit sem várnánk tőle.
