„Kendőzetlenül az arcunkba vágja az igazságot.” – Magyar szerzők könyvei magazin
„Jogos a mottó: nem kérünk és nem adunk kegyelmet! – Borsa Brown
Zsigeri dráma keresetlen humorral Bihary Péter egy sziporkázó, a való életből táplálkozó regényt írt a rendszerváltás utáni Magyarországról. Hősei rendőrök, akik az új rendszer hajnalának polgárait védték, és még ha angyalok nem is, de nagyszerű emberek voltak. Az, hogy a rendszerváltás után nem szabadult el a pokol, elsősorban nekik köszönhető. A szerző előttük tiszteleg ezzel a könyvvel. A rendszerváltás időszakában a régi beidegződések még működtek, de a zsaruk teljesen új problémákkal szembesültek, amikre senki sem készítette fel őket – egy olyan korszakban, amikor a munkát számítógépek, mobiltelefonok és modern technikai eszközök nélkül kellett végezni, előkapni egy bélást és megkeresni a legközelebbi telefonfülkét. Az író, Bihary Péter egy betárazott Szerjózsa a 90-es évek reményekkel és legvadabb változásaival telt időszakából, hiánypótló, kíméletlenül szókimondó stílussal, aki egy letehetetlen könyvet alkotott. Mert ez a regény olyan, mint a román medve: nem játék. Beszippant, magával ragad, könnyedén felemel, aztán kíméletlenül földhöz csapkod. Mert hogy írja maga a szerző?
„Egy biztonságosnak hitt rendszer összeomlása után berúgta az ajtót a vadkapitalizmus. Amikor a bűnözők pokoli erős kocsikkal menekültek ezeröcsi Ladák elől. Szóval, betli. Az egész élet egy k…a nagy betli volt akkoriban minden zsarunak. Apám mindig azt mondta, nem a legerősebb és nem a leggyorsabb marad életben, hanem az, aki a leghamarabb alkalmazkodik a körülötte változó világhoz.” Higgyünk neki. Bridget Wagner