Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek

„de kit érdekel az irodalom kérdi a riporter és széttárja karjait innen nézve teljesen krisztusinak hat mintha valami botrányos lehetne még ugyan már karoljuk fel fiatal tehetségeinket a jövő úgyis sötét mint a denevérember barlangja"
Ha olyan időkben élsz, kedves olvasó, amikor a lady biztonságát az égvilágon semmi nem szavatolja, és hajlamos vagy félelemként letudni minden érzésedet, jó, ha ez a kötet a kezed ügyében van. Olvashatod ugyan benne, hogy minden okod megvan a félelemre, ennek mégis iszonyú sok árnyalata van: némelyik kimondottan vicces („egyelőre mindenki jót akar" vagy „Nárcisznak pánikrohama van"), némelyik zsivány („azért vagyunk a világon, hogy / valahol legyünk"), másmelyik meg azt mondatja: „te vagy a hibás, uram". Ha pedig kihaltál, megvigasztal a hús, a bolond, a hold, a gyermek, a madár, a gyökér és a víz. - Selyem Zsuzsa