Philip Roth 1991-es műve a szerzőtől már ismerős témákat – úgy mint az öregség jelentette fájdalmas próbatételeket, a halállal való elkerülhetetlen szembenézést, a megannyi szakítópróbának kitett családi kötelékek újraértékelését – járja körül, teszi ezt azonban minden korábbinál hangsúlyosabb önéletrajzi vonatkozások mentén. Az Apai örökség az író agytumorban elhunyt idős édesapja utolsó éveit elmesélve nyújt megrázó látleletet arról, miképp alakulhatnak az apa-fiú kapcsolatok egy végzetes betegség árnyékában, illetve hogyan lehet (ha egyáltalán lehet) elfogadni annak tragédiáját, hogy azok, akik az életbe segítettek minket, a szemünk láttára távoznak lépésről lépésre a nemlétbe.
Roth magyar nyelven most először olvasható emlékirata megrendítő, pátosztól mentes, mégis empátiával teli számvetés azzal, mi marad ránk örökül halottaink után…
