A társadalmi mozgalmak történelmet írnak és társadalmi változásokat idéznek elő; a szociológusok pedig különféle módokon értelmezik ezt a történelemformáló folyamatot. A társadalmi mozgalmak feltárják a fennálló elnyomást, ösztönzik a bennük résztvevők meggyőződését, és felvázolják a társadalom ideális képét és az ahhoz vezető utat.

A szociológusok általában nincsenek abban a helyzetben, hogy felvállalják ezeket a fontos feladatokat, legtöbbször csak azután kezdhetik el kutatásaikhoz az adatgyűjtést és a társadalmi változások pályájának rögzítését, miután a történelemformálás szenvedélye már alábbhagyott. Míg a társadalmi változások aktivistái a harc frontvonalában vannak, addig a társadalmi mozgalmak kutatói a hátsó sorokban állnak, és beszámolókat írnak ezekről a történelemformáló akciókról. E könyv végső átdolgozásának pillanatában a hongkongi rendőrség épp éles lőfegyverekkel támadta az egyetemeket, ahol a diákok összecsaptak velük, hogy megvédjék a kampuszukat. A hongkongi diákok felemelt fejjel utasították el a hallgatást, és kiáltásaik hangosan és tisztán csengtek a korszak
legjelentősebb forradalmi tüntetéshullámát elindítva.

Idézet a kötetből:
Ez a könyv megkísérli megmagyarázni a történelemformáló tajvani Napraforgós és hongkongi Esernyős mozgalmak eredetét, folyamatait és eredményeit, valamint ezeknek a Kína-ellenes mozgalmaknak a hatását. Miért alakultak ki a kulturálisan konzervatív kínai társadalomban ilyen heves tömegtüntetések? A konfucianizmus talán nem követeli meg a politikai hatalom iránti tiszteletet és engedelmességet? Miért hajlandóak Tajvan és Hongkong
polgárai részt venni olyan mozgalmakban, amelyek kihívást jelentenek a kínai kormány számára, miközben a politikai vezetőik egyre inkább eleget tesznek Peking követeléseinek? A Napraforgós és Esernyős mozgalmak esetében hogyan alakulhattak ki és hogyan tartottak ki ilyen nagyszabású kollektív akciók?
Ming-sho Ho szociológus professzor könyve végül válaszokkal szolgál ezekre a kérdésekre, előbb azonban kiemeli a történelmi jelentőségű hongkongi és tajvani tiltakozások közös jellemzőit, és globális fejlemények kontextusába helyezi azokat. (...) A 2024. január 13-i tajvani elnökválasztás közelmúltbeli eredménye azt jelezte, hogy a Napraforgós mozgalom öröksége továbbra is él. Tajvanon, Hongkongban és a világ más részein az ifjúsági aktivizmus mindig is állandó változásban van. Gyakran a lelkesedés rövid epizódjaiban villan fel, amelyet hosszabb nyugalmi időszakok követnek. Azonban a felvirágzás e rövid pillanatai alatt gyakran a történelem új lapja nyílik meg, és olyan drasztikus változások következnek be, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.