A Testképek-sorozat második kötetében arra vállalkoztunk, hogy a testkép és az ember társas, társadalmi és természeti környezete között felépülő, hallatlanul összetett viszonyrendszer néhány kiemelt jelentőségű csomópontjára rávilágítsunk.

A kötet a testképfogalom társas jelentéseiről szóló bevezető tanulmányt követően négy részre oszlik.

Az első rész a testkép mai társadalomban megjelenő formáit vizsgálja, pl. a művészi testábrázolást, a menstruáló test tárgyiasított élményét, a fogyókúrakultusz jelenségét.

A második rész a testkép archetipikus, vizuális és képzeleti vonatkozásait írja le az ősképek fejlődési vetületétől a közösségi média hatásain keresztül a pszichotikus és más módosult tudatállapotokkal járó testképváltozásokig.

A harmadik rész a test szóképekben megjelenő használatával foglalkozik, lélektani és kulturális oldalról is bemutatva a különféle valódi csoportok és elképzelt közösségek, valamint a természeti világ emberi szervezetet mintázó metaforáit.

A negyedik rész a koronavírus-járvány során megélt testi és társadalmi folyamatok összefüggéseire reflektál, az egyéni tapasztalatoktól a globális gazdasági történésekig értelmezve a helyzetet.

Bízunk benne, hogy e szerény hozzájárulással sikerül felkelteni az Olvasó érdeklődését a testesült emberi létmód mindig másokkal megélt, akarva-akaratlanul együttes vonatkozásaira, amelyek mindannyiunk életében tudattalanul is a személyesség leginkább kézzelfogható rétegét alkotják.