Csíksomlyó közismert katolikus Mária-kegyhely a Székelyföldön, ahová nemzedékek óta kitartóan és nagy számban zarándokolnak az emberek.

Mi és hogyan maradt élő örökség a régmúlt tárgyi-szellemi emlékeiből? Hogyan élte át a ferences közösség a romániai diktatúra négy évtizedét? Mi élt tovább búvópatakként a pünkösdi búcsújárás évszázados hagyományaiból? Mi éledt újjá mindebből 1989 után? Láthatjuk a sokszoros létszámú tömeget és a kiterjedt vonzáskört, az átalakult térhasználatot, a zarándokturizmust, a médiaeseményt, és mellettük a mély vallási tapasztalatokat is. Miért mondjuk Csíksomlyót nemzeti kegyhelynek?

A könyv szerves folytatása a szerző 2009-ben megjelent monográfiájának a pünkösdi búcsújárás régmúltjáról. A cél ezúttal a kommunista egyházüldözés és a rendszerváltást követő évtizedek teljességre törekvő elemző bemutatása volt. Ennek alapját a szerző 1985 és 2010 között végzett néprajzi-antropológiai kutatásai adják.

A könyv jelen kiadása egy kivételesen gazdag, jól adatolt korabeli fényképanyagot is tartalmaz - amelynek túlnyomó többségét a szerző készítette -, végül pedig egykorú forrásszövegeket, személy- és földrajzinév-mutatót forgathatunk.

MOHAY TAMÁS (1959) az ELTE BTK Néprajzi Intézetének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett néprajzkutató. Írásaiban a paraszti gazdálkodással és társadalommal, Erdély és az Alföld néprajzával, élettörténetekkel, forrásszövegekkel, a népi vallásossággal foglalkozik. Számos tanulmánya és népszerűsítő írása jelent meg Csíksomlyóról.