Kevés olyan eszme van, amelyről annyit írtak és vitatkoztak az utóbbi időben, mint a nemzet: létrejöttének körülményei, továbbélési lehetőségei, illetve megszűnésének eshetőségei az európai integráció során.
Pierre Manent 2006-ban egy rövid, de annál gondolatgazdagabb, irodalmi igényességgel megfogalmazott művet szentel a kérdés tanulmányozásának. „A jelenség, amiről beszélek – írja –, ama politikai forma elhalványulása, talán felszámolódása, mely annyi évszázad óta nyújtott védelmet az európai ember fejlődésének: tudniillik a nemzeté. Egy politikai forma – a nemzet, a politikai közösség (cité) – nem egy könnyű öltözék, amit felölthetünk, és tetszés szerint levethetünk magunkról, miközben azok maradunk, akik vagyunk, hanem az az Egész, amelyben életünk minden eleme összegyűlik, és értelmet nyer”. Mert a nemzet Manent számára a demokrácia feltétele és működésének kerete, eltűnése pedig magának a demokrácia kötőszöveteinek, összetartó erőinek meggyengülését vonhatja maga után. A szerző Tocqueville-től kiindulva vizsgálja a politika, a demokrácia, vallás és a nemzet kapcsolatát, nyomon követve ez utóbbi meggyengüléséhez vezető okokat. Célja pedig megtalálni azokat a példákat és erőket, amelyekből Európa energiát meríthet és értékeit újra felfedezve visszanyerheti vitalitását.
PIERRE MANENT politikai filozófus, Raymond Aron tanítványa, az École des Hautes Études en Sciences Sociales emeritus témavezető professzora. Már több munkája is megjelent magyarul.