A Látható sötét William Styron személyes vallomása egy olyan élményről, amelyet az ember nemhogy a nyilvánossággal, de önmagával is csak nehezen oszt meg. Depressziójának történetét meséli el, amely hatvanéves korában tört rá, minden előzetes jel vagy tünet nélkül. Amerikai otthonában érezte először, hogy váratlanul kiürül körülötte minden, nem tudott pihenni, álmatlanság gyötörte, s hamarosan szinte gondolkodni is elfelejtett. Kizárólag saját rosszullétére tudott odafigyelni, illetve arra a szorongásra, amely fokozatosan hatalmába kerítette, s amely néha már azt a félelmet is felébresztette benne, hogy esetleg megőrült. Styron számára a vallomás megszületése egyben a kiutat is jelentette a betegségből: megszállottan hitt az írás terápiás erejében, megjelenésekor a könyvet az amerikai pszichiáterek szövetségének szaklapja kötelező irodalomként ajánlotta kezdő terapeuták számára. A rövid, felkavaró vallomás a mai napig alapműve a depresszió irodalmának. William Styron (1925-2006) a Fitzgerald-Faulkner-Hemingway utáni nemzedék egyik legjelentősebb amerikai írója, olyan ismert regények szerzője, mint a Feküdj le sötétben, a Nat Turner vallomásai, vagy a Sophie választ. A Látható sötét egy 1989-ben elhangzott előadás átdolgozott változata.
