Mátrai Ágoston protokollfőnök a Külügyminisztériumban. Az állam lakája, szürke eminenciás. Korunk hőse, aki ugyanakkor közeli rokona a XIX. század "fölösleges embereinek". Jó családból származik, művelt, sármos, biztos anyagi háttérrel rendelkezik és hiperérzékeny. Elég ennyi a boldogsághoz? Minden nő álma vajon milyen nőt álmodik magának? Legyen Blanka, a saját unokanővére? Legyen a világklasszis teniszezőnő? Vagy Fruzsina, az országház kifürkészhetetlen gyorsírója? És hogyan éli hétköznapjait egy minisztériumi középvezető? Mit kezd a felelősséggel, a zárt életével, a szorongásaival? Térey János verses regénye a mai Budapest középrétegének apró részletekig cizellált lát- és kórképét adja, betekintést engedve a művészvilág kulisszái mögé is. A válság Európájában fölcsillanó életöröm érzéki rajzával a szerző eddigi életművének fontos állomása ez a majdnem megváltástörténet, amelyben visszaköszönnek az Asztalizene szereplői közül is néhányan.
