Egy turistahajó úszik a Jenyiszej folyón - úti célja az a sarkköri vidék, ahol a Sztálin-korban hatalmas fegyenctáborok voltak. S a "turisták" egyike, miközben közelednek a Norlaghoz, ahol valamikor a második világháború után raboskodott, hosszú levelet ír a lányának. Aki már amerikai. Sőt: tipikus amerikai. Vagyis semmit sem érthet abból, amit egy orosz -egy oroszországi zsidó- tett, kényszerből vagy akár szabad akaratból, a negyvenes-ötvenes-hatvanas években. Neki ír számadást a halála előtt. Élete nagy bűnét -a magyarázhatatlant- magyarázza. Hogy miért erőszakolta meg azt a nőt, akit egész életében szeretett. S a másik magyarázhatatlant: Oroszországot, a gulagot, az "orosz istent", az "orosz kegyetlenséget". Izzó intenzitású szerelmes regény Martin Amis új műve: a Szovjetunióban lehetséges -és lehetetlen- szerelem regénye, meg a testvéri szereteté és a testvérféltékenységé. És izzó intenzitású történelmi regény, melynek hősei átélik a harmincas évek terrorját, a második világháborút, a háború utáni antiszemita kampányt, az olvadást, a pangást, a kommunizmus bukását... És túlélik a gulagot. Amiről Venus, az amerikai lány a maga készen kapott bölcsességével annyit mondana: "Ami nem öl meg, az erősebbé tesz." Az apja pedig erre, a maga megszenvedett bölcsességével: "Nem igaz! Ami nem öl meg, nem tesz erősebbé. Gyengébbé tesz, és később öl meg."
