Stefanovits Péter grafikái, printjei, festményei és installációi ugyanis eleve többféle nézőpontból olvashatók, értelmezhetők. Egy általánosabb olvasatban groteszk-szomorkás tudósítások az emberi szenvedésről, gyarlóságokról, az egyre inkább szervetlenné váló világ mindannyiunkat érintő tapasztalatairól, rejtett fűszereit, hozzávalóit viszont csak a közép-európai mindennapokban otthonos befogadó vizuális-intellektuális észlelése érzékelheti. Az ilyen-olyan előjelű diktatúrák tobzódásai, az autoriter, legjobb esetben is erősen paternalista uralmi rendszerek „atyai” gondoskodása, a megemésztetlen, elhallgatott történelmi-politikai kataklizmák, rombolások, egy virtuális internacionalizmus nevében porig alázott nemzeti identitások át- és túlélői, utódai viszont alighanem megfelelően érzékenyítve lettek mindezek megélésére, befogadására.
