A mitológia azon regék (mítoszok) gyűjteménye, amelyek a népek őskorabeli isteneiről, hőseiről és más hasonló lényeiről szólnak. Ezeken kívül tartalmazza mindazt, amit ezen lényekről hittek, ismerteti e népek vallását és istentiszteletét (kultuszát) is. A tudományos mitológia e vallás és mítoszok eredetét, keletkezését is kutatja.

A mitológia legismeretesebb és legszebb része a görög mitológia. Amit a régi görögök isteneikről és hőseikről regéltek, azt ők igaznak, valónak tartották. Ma már senki sem hisz bennük, de mindannyian elismerjük, hogy a mítoszok a világirodalom legszebb regéi közé tartoznak. Éppen szépségük miatt szívesen olvassuk s a művészek: a szobrászok, festők és költők még ma is gyakran merítik tárgyukat a görög mitológiából.
A régi népek, különösen pedig a görögök vallásának és mítoszainak keletkezésére vonatkozólag már az ókorban is háromféle nézet volt elterjedve. Az egyik szerint a régi bölcsek az emberek javítása és kormányzása végett találták fel. A másik szerint a mitológia alkotói a néppel némely természeti tények ismertét vagy a természetbölcselet némely nézeteit akarták közölni s ezt a koruknak sajátos kifejezésekben tették; eszerint tehát a mítoszok mindannyian allegóriák.

A harmadik nézet szerint, mely a Nagy Sándor korában élt Euhemerosz nevéhez fűződik (innen: euhemerizmus), az istenek eredetileg az őskorban élt kiváló királyok és hősök voltak, akiket a későbbi nemzedékek mindinkább nagyobb mérvben dicsőítettek és végre istenekként tiszteltek.