Massimo Vacchetta állatorvos, az észak-olasz Cuneo tartományban él. Sok éven át főként szarvasmarhákkal foglalkozott, később megkedvelte a sündisznókat, majd megalapította a „La Ninna”-t, az első olaszországi sündisznó-menhelyet. Ott ápolja ezekkel a kis állatokat és ő a „La casa dei ricci” (A sünök háza) elnöke. Ennek az egyletnek a feladata védelmezni a sündisznókat és azok életterét. Antonella Tomaselli újságírónőként számos cikket és dokumentációt jelentetett meg az állatokkal kapcsolatban. „Tudnál rá vigyázni néhány napig?” Amikor Massimo, először tartja kézben Ninnát, a pár grammos sündisznót, nem is sejti, milyen változást jelent az életében az a kis állatka. Ninna tüskéi még puhák, ő maga pedig éhes. Massimo rögtön a szívébe zárja. Önfeláldozó módon ápolja új védencét, és hamarosan elképzelhetetlen az élete Ninna nélkül. Együtt indulnak éjszakai kirándulásokra, elmennek a tengerhez, megmenekülnek egy veszélyes borz támadásától. Igazi barátok lesznek – de Massimo tudja, valamikor eljön a búcsú pillanata… * Alig pár napos az aprócska, elárvult sündisznólány, amikor Massimo ápolni kezdi. Ninna hamarosan mindent a feje tetejére állít nála: rendkívül játékos, és szereti felborítani a vizes tálkáját. Nagyon kíváncsi, azonnal előjön a fészkéből, amikor valami újdonság adódik. És féktelenül örül, amikor Massimo hazaérkezik. Ninna még a férfi gondolkozását is megváltoztatja a világról, segít felismerni, hogy manapság rendkívül sok felszínes értékkel veszi körül magát. És a rendkívüli kapcsolat ellenére Massimo – noha nehezére esik – kénytelen egy napon szabadon engedni ezt a sündisznót. Izgatottan keres egy megfelelő helyet, aztán örömmel nézi, hogy Ninna milyen magától értetődően veszi birtokba az új szabadságot.