A Nagy Vágás utáni világ futurisztikus Japánjában Evan, a szlovén színházrendező egy elveszett szerelem emlékétől menekülve állít színpadra egy darabot. Szemünk előtt egy embertelen megapolisz pusztuló társadalmának képe rajzolódik ki, melynek tagjai a magány elől a drogokhoz menekülnek. A főhős otthontalanságát, számkivetettségét szinte kozmikus méretűvé növeli a külvilág káosza.
Eközben a szlovén vidék szívében az abszurdan diszfunkcionális Volk család feje, az egykori honvédelmi miniszter és politikus Kras születésnapi ünnepségébe csöppenünk, amely a régi sérelmek és viták fölhánytorgatásával, új konfliktusokkal is együtt jár.
Végül megismerkedhetünk a költőnő, Zoja üzenetével, miszerint csak a művészet mentheti meg a társadalmat, mely a Nagy Kakofóniát megszakító Nagy Vágás után széttagozódott, olyannyira, hogy lehetetlenné vált benne a kommunikáció.
Mindhárom főszereplő hozzájut egy repülőjegyhez Šivbe, az ütközőzónába, ahol a szálak összeérnek. Valamennyien a Nagy Vágás utáni világrendszer valósága elől menekülnek, amely az emberek számára az elveszettség és az egymástól való elidegenedettség világát hozta magával.
A szlovén szerző hol groteszken szatirikus, hol költőien emelkedett nyelvezetű, különleges posztapokaliptikus regénye írójának első önálló köteteként is lelkes fogadtatásra talált hazájában, majd 2016-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Azóta 11 nyelvre fordították már le.
