A dzsungel visszavág alapvető állítása, hogy az Amerikai Egyesült Államok által kialakított és azóta is vezetett liberális világrend egy olyan fejlemény a társadalmak életében, amely feltétlen értéket képez, hiszen a demokrácia alapja. Nem magától alakult ki, hanem megküzdöttek érte, éppen ezért nem szabad hagyni, hogy eltűnjék a történelem süllyesztőjében.
A cím onnan ered, arra a metaforára épül, hogy Kagan a liberális világrendet egyfajta nemes kertnek, díszkultúrának tekinti, amely rengeteg munka eredménye és nagyon sok törődést, odafigyelést, gondozást igényel. Hiszen, ha nem gondozzák a keret, akkor visszanő a dzsungel, elburjánzanak a gyomok és a gazok megfojtják a nemes növényeket a friss hajtásokkal együtt. A liberális világrend képzeletbeli kertjében a kertész szerepét az Amerikai Egyesült Államok tölti be, akinek kötelessége, hogy a kialakított értéket megőrizze, és az egész világ fölött „őrködjék”, visszametszve a vadhajtásokat és kigyomlálva a gazokat.

Kagan több mint száz-százötven évre visszatekintve veszi végig a történelmet, hogy amikor az USA elhanyagolta a kertész szerepét, mekkora károk keletkeztek. Akár a világháborúk előtt, akár később, napjainkban. Mert az afganisztáni háborúk után az átlag amerikai polgár azt vallja, hogy elég az USA-nak, ha a saját portáján, a saját háza táján rendet tart, nem kell neki az európai, közel-keleti vagy ázsiai béke őrzője és a demokráciák kialakítójának lenni. De Kagan szerint ez nagy hiba, mert ha Amerika nem védi meg a kertet, akkor senki sem fogja, (Nagy-Britannia és más nyugati hatalmak, a NATO nem képes rá), a többi nagyhatalom pedig nem a liberális világrend és a demokrácia értékei mentén működik, így aztán egyre több nem demokratikus berendezkedésű állam fogja kikezdeni a liberális kertet.