A 22. századra az emberiség immár kétszáz éve békében él, a Naprendszer minden szegletében. Újabban azonban mindinkább növekszik a feszültség a Föld és a távolabbi vidékek szövetségbe tömörült, független kolóniái között. A vita a szűkös nehézfémkészletek egyenlőbb elosztása körül folyik. Amikor a Föld fennhatósága alá tartozó Holdon korábban nem sejtett érclelőhelyekre bukkannak, úgy tűnik, már semmi sem szabhat gátat a gyorsuló fegyverkezésnek. Az anyabolygó Bertram Sadler titkosügynököt azzal a feladattal küldi a Platón kráterben épült obszervatóriumba, hogy tudja meg, ki szivárogtat ki az ellenségnek bizalmas információkat. Sadler nem szívesen vállalja el a küldetést, hiszen reménytelennek érez minden erőfeszítést a háború megakadályozására. Titkos fegyverek, új technológiák és űrhajóflották feszülnek egymásnak égi kísérőnk körül, és minden azon múlik, egy egyszerű ember összeroppan-e a vállát nyomó felelősség iszonyú súlya alatt. Az SF Hugo- és Nebula-díjas nagymesterének Űr-trilógiája (Szigetek az égben, A Mars titka) ezzel a kötetével elérkezik lezárásához. Az izgalmas történet ezúttal is a Clarke-tól megszokott, megalapozott tudományos elméletekkel párosul, melyek némelyike annyira releváns még ma is, hogy az amerikai hadsereg épp az egyik megvalósításán dolgozik. „Egyszerre gondolkodik költőként és mérnökként… és közben úgy ír, mint egy angyal.” – New York Herald Tribune „Arthur C. Clarke a legsikeresebb science-fiction író.” – Isaac Asimov
