„Független, erős, küzdésre képes asszonyok kora következik, akik erősen meg tudnak állni a bajban is…”

Hogyan lehetséges és hogyan érdemes nőként érvényesülni a világban? Ezek még napjainkban is megosztó, sokféle szempontot mozgósító témák, nemhogy a 20. század elején! Pedig pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ Pórtelky Magda, a Színek és évek elbeszélője és egyben főszereplője. Az önmegvalósító élet vágya ott lakozik a fiatal, vidéki lányban, szemben a környezetében élőkkel, akik ragaszkodnak a hagyományos életmódhoz és szerepekhez. Ahogy telnek az évek, Magda szembesül vele, hogy csak úgy juthat előre az életben, ha alkalmazkodik, azaz férjhez megy egy társadalmilag hozzá illő férfihoz. De elég ennyi a boldogsághoz? Valóban megadhat mindent egy jól elrendezett házasság? A regényben örökös, bár hétköznapi harcok dúlnak nemcsak a szereplők között, hanem Magda lelkében is, ahogyan évről évre változik, és képes kívülről látni magát az idő hozta új nézőpontokból.
Kaffka Margit hősnőjének története egyszerre mutat rá azokra a jövőbeli lehetőségekre, amelyek ma, bő száz évvel később jóval elérhetőbbek, de arra is, hogy nem minden évszázados tapasztalatot érdemes figyelmen kívül hagyni. Megjelenésekor Színek és éveket a női egyenjogúság regényeként értelmezték, de családregényként és történelmi regényként is olvashatjuk, és most, a 21. században is találhatunk benne új szempontokat a női sorsok értelmezéséhez. A regény modern, izgalmas nyelven, női szemszögből mutatja be a dzsentrivilág változásait, és azt, hogyan rajzolódik ki a romantikus lányregények korából egy függetlenedni akaró, társadalmi kérdéseket boncolgató új világ képe.