Banzragch Bayar filmrendező 2003-ban alapította meg először a Semoon stúdiót, amely főként tudományos témájú dokumentumfilmekkel foglalkozva az elmúlt időszak alatt mintegy harminc filmet készített el a mongol történelemről, régészetről, kulturális örökségről, és a közelmúltban ezek alapján könyvet írt a kutatási eredményeiről. 2011-től Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, Magyarországra és Romániába is elutazott, ahol a hun Attila hadjáratainak útvonalait járta be, számos történelmi emléket és az emberi kultúra fontos elemeit tárta fel, ahogyan a hunok Belső-Ázsiát elhagyva Eurázsián és a Kaukázuson keresztül eljutottak Európába. Különösen fontos, hogy a mongol vidékről származó örökséget és kultúrát az emberek évszázadok óta megőriztek, az erről készült dokumentumfilm most Hun utódok címmel könyvként kerül az olvasók elé. Ez tulajdonképpen egy jó példa, hogy a küldetés végén elnyerhető a jutalom. Érdekes szokásokra lettem figyelmes a magyar néprajzi adatokat illetően. Én, aki a Khangai-hegység központi részén nőttem fel, gyerekkorom óta játszottam a "madzagot átvevő" játékot, ismertem a negyvenegy kővel való jóslást, más néven a "hovlogo"-t, ezeket a magyarok is ismerik, kő helyett azonban kukoricát és babot használnak. A mongol nomád népek a hegyekben kőhalmokat építenek, ezekre folyamatosan köveket helyeznek, és az arra járók a halmokat a Nap járásával megegyező irányban kerülik meg. Az ősi hun szokás szerint vonalakat, számokat, betűket faragnak a fára, tisztelik a Napot és a Holdat.
