1939 őszén Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó honfitársa, Peter Aufschnaiter társaságában elindult, hogy megmássza a Nanga Parbatot, a Himalája egyik legmagasabb csúcsát. Ám akkor még nem sejtette, hogy nem pusztán lebilincselő szépségű tájakat, hanem egy új, titokzatos világot is felfedez majd.
Eljutott Lhászába, a tiltott városba, és utazása itt meglepő fordulatot vett. Jó barátja és tanítója lett a fiatal dalai lámának. A Tibetben töltött hét év alatt Harrer sok mindent átadott a lámának, de ő sem távozott üres kézzel: az addig önző és öntelt férfiból egy egészen új ember lett.
