Hogyan fedezte fel 1856-ban egy morvaországi szerzetes az „öröklődés egységeit”? Mi vezette rá Darwint, hogy kidolgozza evolúciós elméletét? Miképpen torzította el a „legrátermettebbek fennmaradásáról” szóló tudományos elképzelést a náci eugenetika az 1930-as és 1940-es évek Németországában? Hogyan fedezte fel Crick és Watson a DNS szerkezetét? Ki volt a Buborékfiú?
Az öröklődés alapegységének, a génnek a felfedezése gyökeresen átalakította a szexualitásunkra, vérmérsékletünkre, választásainkra és szabad akaratunkra vonatkozó tudásunkat. Siddhartha Mukherjee élvezetesen kalauzol végig a génkutatás izgalmas és fordulatos történetén, s közben mindvégig érezteti: témájához személyes köze van, hiszen családjában vissza-visszatérnek a mentális zavarok – ez döbbentette rá, hogy a genetika nem holmi elvont tudomány, hanem mindennapi életünk szerves része, hiszen az öröklődés hatásait mindannyian megtapasztaljuk. A napjainkig ívelő történetben a génsebészet és az őssejtkutatás morális dilemmái éppúgy helyet kapnak, mint szexuális orientáció genetikai vonatkozásáról szóló, legfrissebb tudományos eredmények.
Siddhartha Mukherjee (1970) indiai származású onkológus, rákkutató és őssejtbiológus, a Columbia Egyetem tanára. Tanulmányait a Stanfordon, Oxfordban és a Harvardon végezte. Kutatócsoportjával a leukémiát okozó genetikai elváltozásokat kutatja. Publikációi rendszeresen megjelennek a Nature, a Cell és a Neuron című tekintélyes szakfolyóiratokban, valamint a The New York Timesban.
A gén 2016-ban felkerült a brit Királyi Társaság tekintélyes díjának rövid listájára: az Insight Investment Science Book Prize-t a tudománytörténeti könyvek Nobel-díjának tartják. Magyarul korábban a Betegségek betegsége – Mindent a rákról című könyve jelent meg.
