Naponta magyarok ezrei lépik át az osztrák határt, hogy munkába induljanak. Tavaly már hivatalosan több mint hetvenezren dolgoztak nyugati szomszédunknál, sokezren pedig feketén vállalnak munkát odakinn. Vajon mi veszi rá honfitársainkat, hogy több kilométeres kocsisorokban kígyózzanak nap mint nap, évszaktól függetlenül, mert osztrák munkaadójukhoz időben oda kell érniük? Munkájukért cserébe jobb megélhetést, magasabb életszínvonalat remélnek. Sokan emberi szóra, megbecsülésre találnak, másokat megalázó, alárendelt helyzetbe hoznak, hogy az odakint éhbérnek számító fizetségért cserébe mindenféle piszkos és alantas munkát elvégeztessenek velük. Nem mindig volt ez így, volt olyan korszaka a történelemnek, amikor az osztrákok kerestek megélhetést nálunk.
A szerző maga is végigkóstolta az ausztriai munka legkülönfélébb változatait. Dolgozott feketén szőlőbirtokon, magán építkezéseken és vendéglőben mosogatóként is. Szerződéssel védte és őrizte Ausztria számos szélparkjának több milliós értékű berendezéseit. Könyvünk változatos, sok-sok szempontot mérlegelő olvasmány. Nem ígér többet, mint verítéket és könnyeket, izgalmas beszámolót egy tehetséges nép kényszerű áldozatáról.
