Jiddu Krishnamurti kivételes története még kora gyermekkorában kezdődött. A kisfiút a Teozófiai Társaság néhány tagja „fedezte föl”. Az 1920-as években még ezrek gyűltek össze, hogy előadásait meghallgassák, 1929-ben azonban Krishnamurti egy beszédében feloszlatta a köré gyűlteket, és végleg hátat fordított a társaságnak. Ezt követően indult önálló spirituális tanítói útjára. Krishnamurti egész életén keresztül hangsúlyozta, hogy nem akar követőket maga mellé. Több, mint hatvan éven keresztül utazott a világban, hogy előadásokat tartson, melyek fő üzenete az volt, hogy kizárólag az hozhatja el a békét a társadalmak számára, ha az egyéni szívekben és lelkekben végbemegy egy teljes átalakulás.