„Koppány kora egyik nagy, sőt talán legnagyobb kérdésének a kereszténység felvételét tartotta. Megértette, hogy a megmaradás érdekében alkalmazkodni kell a társadalmi környezethez. Ugyanakkor azt vallotta, hogy a kereszténység felvételét nem erőszakkal és fegyverrel, hanem türelmes meggyőzéssel, tanítással, valamint az ősi hit és a hagyományok tiszteletben tartásával kell megvalósítani.”

A szerző megismerteti a főhőst, a barátai és ellenfelei életszemléletét, lelki beállítottságát és a döntések lélektani hátterét. „István nem tartozott egyértelműen Koppány ellentáborába, annak ellenére, hogy kora gyermekkora óta német papok nevelték, akik mindent elkövettek, hogy tanítványuk az ősi magyar értékeket és hagyományokat elrettentő pogány tévelygésnek tekintse...”

„A Pannonhalmi Alapítólevél (997) világosan megfogalmazta Koppány és István viszályának igazi okát, amely nem pogány-keresztény ellentét volt, hanem hatalmi harc, háború a németek és a magyarok között...”

• Hogyan történhetett meg, hogy „Magyarországot, a korabeli Európa egyik legerősebb katonai nagyhatalmát, jelentős háború nélkül sikerült legyőzni, megszerezni a javait, és kiszolgáltatottá tenni a Német-római Birodalom által irányított vagyonéhes nyugati egyházaknak?”