Koszta Gabriella fordításában, Dragomán György utószavával A jobb szárny című kötet zárja le Mircea Cartarescu grandiózus regénytrilógiáját, a Káprázatot. A regény fókuszában egyetlen sorsdöntő, rövid és véres eseménysor, az 1989. decemberi romániai forradalom áll. A regény fiatal hőseit magukkal sodorják a Bukarest utcáin zajló események, és miközben megpróbálják megérteni a körülöttük zajló történelmet, aktív részeseivé is válnak. A forradalom egy egész generáció sorsát határozta meg, románok és magyarok kollektív emlékezetében egyaránt kitüntetett helyet foglal el. Metafizikai élmény, amely nem fokozatosan jön létre, hanem az időtlen pillanat hirtelen fellobbanó - káprázatos - fényében, a kiterjedés nélküli örökkévalóságban, a nem-lét senkiföldjén. Ez a regény egyszerre beavatás a történelmi esemény átélésébe és átélhetetlenségébe, megtapasztalásába és minden tapasztalaton túli mélységeibe. Mircea Cartarescu mikroszkopikus részeire bontja a csodát. Az egyedi testtel megtapasztalt létben, a saját belső idegpályáin, zsigereiben, gondolkodásában és nemiségében megtett anatómiai - és költői - utazás során tárja fel a tapasztalt valóság eseményeit és a képzelet működését. MIRCEA CARTARESCU (1956, Bukarest) román író Káprázat-trilógiájával (A bal szárny, 1996; A test, 2002; A jobb szárny, 2007) nemzedéke legnagyobb hatású prózaírójává vált hazájában. Regényei megjelentek angol, spanyol és német fordításban. 2015-ben elnyerte a Lipcsei Könyvvásár nagydíját. A trilógia második kötete Káprázat. A test címmel jelent meg 2015-ben a L'Harmattan Kiadó gondozásában.