Alexa Károly könyve az elmúlt két és fél évben írt tárcáinak és publicisztikáinak gyűjteménye, amelyek a Magyar Hírlapban jelentek meg. Valójában azonban napló is meg emlékirat is, néhol novellákkal, másutt a verspróza határait közelítő lírai darabokkal is találkozunk benne. Írásai egyrészt krónikás hitelességgel követik a magyar politika utolsó szakaszának jellegzetes eseteit, ugyanakkor azonban szinte nincs olyan szövege, amely ne vezetne el morális és spirituális kérdésekhez. A szerzőnek jó érzéke van a mindennapi élet szépségei vagy kedélyes dolgai iránt, kedvvel és élvezetes nyelven beszél azokról az értékekről, amelyeknek foglalata a család és a kert, a magyar múlt és az irodalom vagy a barátok, de akár egy kedvére való táj vagy egy jól elkészített étel is. Nem ad életvezetései tanácsokat, csak a tapasztalatairól akar beszámolni, és így segíteni abban, hogy megtaláljuk köznapjaink szürkeségében a szép és emelkedett pillanatokat.