A 2000-es évek elején színre lépő filmkészítő generáció szinte a semmiből teremtette újjá a román filmművészetet. Az ekkor induló rendezők a diktatúrában szocializálódtak; tizen-huszonéves fiatalok, amikor a forradalom véget vet az elnyomásnak. Élményük és tapasztalatuk tehát jócskán van a kommunizmusról, de művészileg nem korrumpálódtak a Ceauşescu-rendszerben, ezért bátran és szabadon fogalmazzák meg kritikus mondanivalójukat.

A rangos nemzetközi filmfesztiválokon ünnepelt, a román filmtörténetbe művészi forradalmat hozó rendezők – Cristi Puiu, Cristian Mungiu, Corneliu Porumboiu és mások – nemcsak témaválasztásukban szakítottak a korábbi román film hagyományával, hanem formailag is. A társadalmi és morális érzékenység radikális formanyelvvel társul, így jönnek létre azok az emblematikus művek (Lazarescu úr halála, Forradalmárok, 4 hónap, 3 hét, 2 nap, A legboldogabb lány a világon), amelyek az elmúlt évtizedben a világ filmművészetének térképére helyezték Romániát. Ez a könyv az első magyar nyelvű, átfogó tanulmány a témában, mely nem csak a fenti rendezők és filmek, hanem a teljes jelenség elemző bemutatására törekszik.