Tündöklés és tragédia Torinóban. Egy csodálatos ember élete, izgalmas családtörténet, a magyar és az olasz foci nagy korszaka drámai történelmi háttér előtt.
Erbstein Ernő Guttmann Bélához hasonlóan a világfutball nagy és legendás alakja. Csapatával, a Torinóval - amelyet csak Grande Torinóként emlegetnek - edzőként mindent megnyert 1946 és 1949 között. Nagy kultusza van Olaszországban.
Életének és a csapat sikereinek tragikus repülőgép-szerencsétlenség vetett véget 1949-ben. Személyisége és munkássága nem csupán a focirajongók számára jelent inspirációt. Az Erbstein család háború alatti története önmagában is kész regény. A könyv tisztelgés e nagyszerű ember emléke előtt.
Játékoskarrierje a budapesti BAK-nál indult 1916-ban, és fontos állomás volt a számára az olasz Olimpia Fiume és a Vicenza (1924-1926). 1927-ben az Egyesült Államokban játszott a Maccabi túracsapatával.
Edzői pályafutását a dél-olaszországi Barinál kezdte 1928-ban, a Nocerina, a Cagliari és a Lucchese után 1938-ban került az akkori topcsapat Torinóhoz. A korlátozó rendszabályok és a háború itt megszakították a pályáját, amely 1946-tól folytatódott ugyanott. Maga és a családja Budapesten bujkált 1944-45-ben, és csak számos fordulat után, nagy szerencsével menekültek meg.
A Torino nagy korszakában annyira meghatározó szerepet játszott az olasz labdarúgásban, hogy egy 1947-es olasz-magyar válogatott meccsen a tizenegy olasz játékosból 10-et a Torino adott. Különös és sorsszerű egybeesés, hogy a magyar csapatban akkor kilenc Újpest-játékos játszott, és az edzőjük nem más volt, mint Guttmann Béla…
