Szerzői Kiadás, 2012

Sokan ellenzik a táplálékkiegészítők szedését. Azt vallják, hogy a megfelelő, kiegyensúlyozott étrend minden tápanyagot tartalmaz, amire a szervezetnek szüksége van. Sokan úgy vélik, hogy mivel már így is tovább élünk, mint korábban, semmiféle kiegészítésre nincs szükségünk. Ezt a szemléletet általában a sajtó is támogatja, amely úgy tűnik, teljesen magáévá tette azt az általános nézetet, hogy elegendő a kiegyensúlyozott táplálkozás.
Tényleg biztosak lehetünk abban, hogy a korszerű mezőgazdaság és az élelmiszeripar olyan élelmiszereket állít elő, amelyek megfelelnek a táplálkozási igényeinknek? Végül is tudjuk, hogy a mezőgazdaság a műtrágyák és növényvédő szerek használatára támaszkodik, hogy a szupermarketekben kapható csirkék természetellenesen gyorsan nőttek nagyra, hogy a sertéstartók hatalmas mennyiségű növekedésserkentőt (és antibiotikumot) használnak, és hogy a feldolgozott élelmiszerek szinte mindegyike sok adalékanyagot tartalmaz. Nem mindegyik élelmiszer az, aminek látszik. Ezen kívül életvitelünk is gyökeresen megváltozott: főként zárt terekben tartózkodunk, másképpen étkezünk mint régen, kevesebbet mozgunk. Az idősek többsége naponta szed valamilyen gyógyszert, sőt, az átlagember évente legalább egy hétig kap valamilyen antibiotikumot vagy más hatóanyagot. Hányan élnének a világon, ha nem fedezték volna fel például a penicillint? És mit jelent mindez a táplálkozási igényeink szempontjából?
A válasz egyelőre nem ismert, és sok a bizonytalanság: lehet, hogy tovább élünk, de nem igazán vagyunk erősebbek. És mi a jelentősége ezeknek a táplálkozási igényeink szempontjából időskorban?