A Csiglemezőből megismert északi származású, de a székelyek között, Székelyországban felnövő Keménd a Ménmarót elleni csata után a Mecsek hegységtől délre telepedik le tizedével. A kis közösség szépen gyarapodik, megveti lábát, gyökeret ereszt a Vas-hegy mellett.
Egy napon azonban vendégük érkezik: Tokaj, a magyar táltos, és a székelyek élete fenekestül felfordul. Keménd előbb Öttorony városát kémleli ki a táltos társaságában, majd azt a feladatot kapja, hogy a dél felé elterülő mocsarakon átvezető Hosszúhíd fő erődjét, Brangna, vagy ahogy a magyarok mondják, Branya ispán várát fürkéssze ki.
Árpád fejedelem ugyanis újabb hódításokra készül. Meghal Arnulf keleti frank király, a Morva Birodalmat belharcok gyengítik meg, minden adott ahhoz, hogy a törzsek megnyissák dél felé, Konstantinápoly felé az utat.
A Brangna várából visszatérő Keménd beszámol Árpád fejedelemnek a látottakról, aki egy a magyarokhoz csatlakozott másik törzs, a kabarok körmönfont ravaszságáról híres vezére, Aba nagyúr alá rendeli a székely tizedfőt. Több tízezres magyar sereg indul Brangna várának elfoglalására, és a harcból a székelyeknek is ki kell venniük a részüket – sokszor a legelső sorban...
