Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) tanult foglalkozása szerint orvos volt. Tanulhatatlan és utánozhatatlan művészetében is az orvos tekintetével pásztázta az őt körülvevő világot - a korabeli Oroszországot, az embereket. Bajokat és szenvedéseket állapított meg, mint az orvos a beteg diagnózisát. Aztán széttárta a karját: a gyógyírt, a megoldást nem tudta. Nem az a művész volt, aki az élet kérdéseire kutatta a választ, hanem az, aki föltárta a problémákat. Az emberi létben és a konkrét orosz viszonyokon egyaránt. Tette mindezt olyan magas művészi szinten - novellában és drámában -, hogy már kortársai is elismerték kivételes tehetségét.A Három nővér (1901) a meddő vágyakozás megrajzolása a mozgalmas és az értelmes élet iránt. A testvérek - Olga, Mása, Irina -- sóvárogva készülnek, de csak készülnek a változásra. A vidéki tespedés után számukra Moszkva jelentené a megváltást, ám a vágy csak vágy marad. Értékeik alapján megérdemelnék a boldogságot, csakhogy az élet elsősorban nem igazságot oszt, hanem sorsokat alakít...Remény azért mindig van, legalább az van. A dráma végén még mindig bízik a három nővér egy jobb jövőben. S abban is, hogy egyszer megtudják miért élnek? Miért szenvednek? De erre sem a darab, sem Csehov teljes életműve nem ad, nem is adhat választ. Hiszen az életmű lényege a kérdés maga!Kaiser László