Carlo Goldoni (1707-1793) a komédiaszínház atyamestere és reformere, az olasz vígjáték klasszikusa. Rendkívül termékeny szerző, mindent összevetve több mint kétszáz darabot írt, melyek közül jó néhányat a mai napig játszanak világszerte. Színháztörténeti fordulópontként számon tartott reformja a commedia dell'arte hagyományaival való szakítást jelentette: az állandó típusok helyett hús-vér figurákat, reális jellemeket ábrázolt, a rögtönzés helyett teljes egészében megírt darabokkal újította meg a színpadi nyelvet és állította vissza a szerzői szöveg tekintélyét. Kötetünkben három komédiája kapott helyet: Két úr szolgája (1745) Goldoni ezt a művét egy híres Arlecchino-színész: Antonio Sacchi felkérésére írta egy francia cselekményvázlat alapján. A reform jegyében fogant, merészen új "commedia giocosa", azaz játékos színdarab lelke Truffaldino, az ügyes és egyszerű, naiv és ravasz, életvidám szolga. A hazug (1750) már cselekményében is önálló darab. A commedia dell1arte minden kötöttségétől megszabadult szerző sziporkázó jellemvígjátékban ábrázol egy züllésnek indult jellemet: a becsületes, szorgalmas apja árnyékában henyélő velencei aranyifjúét. A fogadósnő (1752) talán a legnépszerűbb Goldoni-vígjáték, s Mirandolina talán a legáhítottabb női főszerep évszázadok óta. Pazar életkép egy firenzei fogadóról, lenyűgöző jellemrajz egy okosan kacér nőről és három hoppon maradt széptevőjéről. Egy polgárról, aki történetesen nő, és három nemesről, akik történetesen férfiak.
