1956. december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós.

Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor

mi van? – vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? – teszi fel a

kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy

kommunista vezető?

A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet

kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb – és egyre

zavarbaejtőbb – kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy

mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu,

amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról,

tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni?

Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a

falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza

mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy

épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként

mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok

tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles

elbeszélés.

Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról

gondolkodva? Mi az, hogy „forradalom”? Egyáltalán: mi az, hogy „1956”?

TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt,

majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve

utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a

Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar

történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.