Magvető, Budapest, 1978
358 oldal · puhatáblás · Fordította: Rozsnyai Ervin

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mulatságos egy falu ez valahol a svájci-olasz határon, ahol a fő jövedelemkiegészítő forrás az idegenforgalom és a csempészet.
Különös figurák panoptikuma ez a falu, ahol korántsem olyan idillikus minden, ahogy ezt az idelátogató olasz és német turisták elképzelik.
Tina, Marianne, Alfredo és Marcello, Ildo, Chichi Ponti, Jakob, Tomkowitz Pino Patocchi és a falu többi lakójának problémáit derűben oldja fel W. M. Diggelmann humoros, ironikus, anekdotikus elbeszélésmódja.

„Pino Patocchit, miután a rendőrség tizenöt évvel ezelőtt elfogta, négy héten át hazudott, mindent tagadott, ostoba történetekkel traktálta a rendőr-tisztviselőket és az államügyészt, pszichiáter elé utalták, és pszichoteszteket végeztettek vele, többek közt egy asszociációs tesztet.
– A jóember -meséli Pino- azt mondja például, hogy karácsonyfa, mire közölnöd kell vele, hogy mi jut erről eszedbe. Szóval, ő azt mondta karácsonyfa, én meg azt, hogy asszony az ágyban. Ő azt mondta, vasút, én meg azt, hogy asszony az ágyban. Mindig azt válaszoltam, hogy asszony az ágyban. A pszichiáter mérges lett, megkérdezte, miért mondom mindig azt, hogy asszony az ágyban. Mire azt feleltem, hogy én mindig és mindenütt arra gondolok, hogy asszony az ágyban, és szeretem az asszonyokat az ágyban.”