Vicent Andrés Estellés valenciai katalán költő életműve a mediterrán életigenlés jegyében fogant. A hazai tájhoz, nyelvhez való hűség, a legyőzöttek emlékezete, a mindennapok, a táj ugyanolyan fontos témái, mint a szenvedéllyel fűtött szerelem vagy az elmúlás.
Kisnemzeti nyelven írt költeményei és nyitott, modern látásmódja miatt a Franco-diktatúra éveiben művei többnyire kiadatlanul maradtak. Csaknem 60 kötetnyi verse a demokratikus átmenet időszakától kezdve jelenhetett meg és vált kortárs klasszikussá. Estellés a hétköznapok, a valóságos dolgok költője, aki egy hosszú és keserű történelmi helyzetben felvállalta, megőrizte, átmentette népe hangját, s költői bizonyságát adja a máig élő és élni akaró valenciai katalán kultúrának. A műveiből készült magyar nyelvű válogatás a szerző születésének centenáriuma alkalmából jelenik meg. Az antológia a Katalán Könyvtár sorozat első kötete, amely a Prae Kiadó gondozásában lát napvilágot.

„Meglepetés volt nekünk az élet, zsebünkben csücsülő levelibéka, óriási üvegkupola, csend, sürgető vágyak, szédület, egy óra, ami megállt, s Valaki nekünk adta, hogy végre szétszerelhessük, erre vágytunk kiskorunktól fogva, és nem volt benne semmi érdekes … Mire mi csak kacagtunk újra! Az idő ott volt benn a levegőben. Utánanyúltunk, hogy kimarkoljunk belőle. De nem volt idő sem… Csak az utca meg az a boldogság. És a kiáltások – Gól! Gól! – kissrácok fociztak iskola után…”

Vicent Andrés Estellés (Burjassot, 1924 – Valencia, 1993) Valencia par excellence költője. Újságíró, szerkesztő, a 20. századi katalán nyelvű irodalom egyik legfontosabb alkotója, a kortárs valenciai költőnemzedék lelki-szellemi példaképe.

A könyvet Bakucz Dóra szerkesztette, olvasószerkesztő L. Varga Péter volt, a borítót Ana Borja fotójának felhasználásával Szabó Imola Julianna tervezte. A borítón szereplő Estellés-graffiti Valenciában készu¨lt: „nem vagyunk semmi, ha nem vagyunk nép”.