A Vestigia Kutatócsoport 2010-ben kezdte működését, célja az Itália különböző levéltáraiban és könyvtáraiban rejtező, 14–16. századi magyar történelmi és irodalmi források felkutatása volt – és ma is az. Tagjai ennek keretében a modenai és a milánói állami levéltárakat, továbbá a milánói Ambrosiana és a modenai Estense Egyetemi Könyvtár anyagait tekintették át és fényképezték le. Az általuk feltárt forrásokat egy folyamatosan épülő adatbázisba rendezték, és a ma mintegy 3100 eredeti dokumentumról és magyarországi másolatokról készült tételt, valamint az e mögött álló – az előbbi szám többszörösét jelentő – iratokról készült fényképeket bárki tanulmányozhatja és feldolgozhatja a világhálón lévő adatbázisból (vestigia.hu). A kutatás eredményeiből készült tanulmányokat a csoport tagjai, illetve az itáliai és hazai partnerintézmények munkatársai, levéltárosok és kutatók 2010 és 2018 között két kötetben tettek közzé. A most megjelent harmadik kötet tizenegy tanulmányt tartalmaz, témái összhangban a 2010 óta folyó kutatásokkal, az előző két kötethez képest nem változtak. Közülük egy Zsigmond király (1387–1437), három-három I. Mátyás (1458–1490), a Jagelló-királyok (1490–1526) és Rudolf (1576–1612) uralkodásának idejére esik, illetve egy „kortalan”, a levelek rejtjelezéséről szóló pedig leginkább a 15–16. századra. Mindegyik tanulmány felettébb érdekes és izgalmas kérdéseket feszeget, alapkutatásokra épül, azaz eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert források feltárása és feldolgozása révén készült. A feldolgozott események és ügyek a magyar történelem egy-egy fontos csomópontjának megismeréséhez nyújtanak új adatokat.A kötetet szerkesztette: Domokos György, W. Somogyi Judit, Szovák MártonA Vestigia Kutatócsoporttal közös kiadás