A rendszerváltás óta Magyarországon a holokauszt történeti kutatása megújult, átalakultak a fogalmi keretek, amelyek a nemzetközi emlékezetközösséghez is szorosabban kapcsolódnak. Ugyanebben az időszakban hazánkban számos képzőművészeti alkotás és kiállítás született, de a holokauszt kortárs művészeti összefüggéseiről eddig nem készült átfogó elemzés; a könyv ezt a hiányt pótolja.
Turai Hedvig művészettörténészként több mint két évtizede rögzíti, és tudományos megalapozottsággal, a nemzetközi fogalmi rendszerbe illesztve vizsgálja a holokauszttal kapcsolatos műalkotásokat, köztéri emlékműveket, kiállításokat, de akár a képregényeket, animációkat is. Könyve egyrészt a rendszerváltás óta eltelt időszak magyar művészettörténeti lenyomata, másrészt a különböző megközelítésmódokat egymásra helyező történeti munka. Kirajzolódnak belőle a korszak folyamatos nézőpont-eltolódásai, az egyéni, kollektív és történelmi emlékezet átalakulásai.
A kötet azonban nem csak a külső megfigyelő pozíciójából íródott. Turai Hedvig maga is a diskurzus fontos alakítója, az elméletet valamennyi vizsgált mű és alkotó esetében az értő érdeklődés és a szakmai felkészültség támasztja alá. A könyv egyszerre kortörténet és kulcsfontosságú művészettörténeti munka, amely a most felnövő generációk múltképét is formálhatja.
Mélyi József


Turai Hedvig művészettörténész, műkritikus, korábban a Corvina Kiadó szerkesztője, a budapesti Ludwig Múzeum muzeológusa és kutatója. Tanított a University of California Education Abroad Programjában és az International Business Schoolban. Kutatási területe a kortárs művészet, a vizuális kultúra, a holokauszt művészi megközelítése, valamint a gender és kisebbségi kérdések, a marginalizálás, illetve ezek összekapcsolódása.