Mit tesz egy fiatal cselédlány, amikor már nincs kiút? Meddig tűrhető a kiszolgáltatottság? Hol húzódik a határ, amikor az engedelmesség lázadásba fordul?

Kötetünk a történelem peremére szorult, egykor mégis a mindennapokat meghatározó házi cselédek világába vezeti az olvasót, és olyan történeteket tár fel, amelyek egyszerre megrázóak és lenyűgözőek: gyilkosságok, titkok és elhallgatott sorsok történeteit.

Olyan lányok és nők alakját idézi meg, akik nem írtak naplót, nem hagytak maguk után emlékiratokat, életükről mások beszéltek helyettük – e fennmaradt töredékek révén szólalnak meg a rég elnémult vagy tán mindig is néma hangok. Megismerhetjük az „igazi Édes Annákat”, a Kosztolányi-regény ihletőit: két cselédlányt, akik gazdájuk ellen fordultak; feltárul egy fiatal lány útja a szolgálattól a prostitúcióig; sőt betekintést nyerünk Ady Endre és Csinszka háztartásának mindennapjaiba is. Ezek a portrék nem egészek, de éppen töredékességük teszi őket hitelessé, emberivé. A szerző pedig nem pusztán rekonstruálja és bemutatja a cselédlányok történeteit, de egy fontos kérdést is megfogalmaz: hogyan lehet megírni azok életét, akik alig hagytak nyomot maguk után? A válasz egy izgalmas, mozaikokból építkező történelmi nyomozás, amely új fényt vet a múlt elfeledett szereplőire.

TRÁDLER HENRIETTA az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalom- és Gazdaságtörténet Doktori Programján szerezte PhD-fokozatát, disszertációját a budapesti házi cselédek témájában írta. Kutatási területe a 19–20. századi társadalomtörténet