I.A.T., Budapest, 2009
370 oldal
Számomra, az újságíró számára érdekes, amit akár a Magyarországon maradt, akár a Nyugatra emigrált barátaim többsége mond az 1945 utáni évekről. A szörnyű állapotok, az éhezés, fázás, a szovjet csapatok jelenléte ellenére reménykedtünk, hogy végül minden jobbra fordul, és a fasizmus felett aratott győzelem után egy demokratikus Magyarország állampolgárai leszünk. Noha papíron ez a Magyarország 1946 február elsején megszületett, néhány évvel később gyakorlatilag már nem létezett. (…) Ettől kezdve mindenki ment a maga útján, golgotát járt akár „otthon maradt” a vasfüggöny mögött, akár „idegenbe szakadt”. Ez történt velem is.
