Európa, 1979
646 oldal ·  Fordította: Bartos Tibor

Nate Shaw életének története különös dokumentumregény. Theodore Rosengarten, a fiatal amerikai néprajzos, akit a déli államokban élő négerek helyzete iránti érdeklődés vitt New Yorkból a helyszínre, nem tett mást, „csak” rátalált egy szívesen és sokat mesélő nyolcvanöt éves néger farmerre, akinek elbeszéléseit magnóra vette, majd legépelt szövegekből megszerkesztette a regényt. Nate Shaw akár valamelyik nagy „déli” regény hőse is lehetne. Apja még rabszolga volt, ő 1885-ben született – amikor még oly élénken élt a polgárháború emléke – a „legsötétebb Délen”, Alabama államban. A regény első fele a hagyományos módszerekkel gyapotot termesztő kisbérlők mindennapi életéről fest érzékletes és feledhetetlenül érdekes képet, a második rész a hős börtönben eltöltött tizenkét esztendejét beszéli el, ahová azért került, mert felismerte a szegény mezőgazdasági cselédek közös érdekét, a szervezkedés szükségszerűségét, s végül fegyvert is fogott egyik szomszédjáért. A magyar olvasó sokat tud már az USA déli államainak mezőgazdasági vidékeiről, ahonnan Faulknertől Styronig annyi kitűnő író lépett a világirodalom színterére. A legnagyobbak mélyen bevilágítottak e sajátos világ társadalmi ellentmondásainak, emberi nyomorúségénak és súlyos faji kérdéseinek mélyebb rétegeibe. Fényszóróik nyomán a társadalmi viszonyok és emberi kapcsolatok bonyolult összefüggései tárultak föl – sokszor óriási emberi távlatokra utalva. Mindezek nélkül talán Nate Shaw élettörténetét is másként olvasnánk. Nate Shaw azonban olyan pontján áll az amerikai Délnek, ahonnan minden másként látszik, mint Faulkner és a többiek szemszögéből. Az ő mélységéből ugyan nagy távlatok nem tekinthetők át, de az a világ, aminek még a legzseniálisabb fehér írók is csak a felszínét látták, az ő elbeszélésében válik részleteiben megismerhetővé, sőt, talán megérthetővé.