Simon Márton eddigi négy kötete mind valami újat hozott. A költő, olybá tűnik, mostanra tegeződő viszonyba került a világgal, nemcsak a költőelődökkel, de a szeretkező űrhajósokkal, Jézussal és a dinoszauruszokkal is. De a legnagyobb újdonság számomra az öröm. Egy röpke pillanatra azt hihetjük, van valami érdekes a világban. A költészet szemfényvesztése.
Gács Anna, kritikus, irodalomtörténész
Van itt olyan szelet, ami a pazarlás áldozataként kallódik, és akad, amit törődésből hagytak ott a később megéhezőknek. Vacognak, mint az utolsó négyzetméter beton az erdőrengetegektől. Én már csak így találtam őket. Se cetli, se üzenet, csak másnapos pizzaszeletek a mikró tetején. Még egy éjszakát ne éljenek túl!
Schwarcz Ádám, járókelő
Marcinál hallgat a felszín és fecseg a mély. A létezés gyönyörűségeivel és szörnyűségeivel is kénytelen számot vetni, mindezt kamaszos nyegleséggel, mérnöki pontossággal, humorral, szemérmes szeretettel teszi. Tékozló apának érzem magam, hisz oly keveset tudok róla. Most, hogy “számba vettem” a Hideg pizzát, valamivel többet. Ajánlom másoknak is, szóval mindenkinek.
Simon István, Marci apukája
