Gondolat, Budapest, 1985
278 oldal

Az embernek ősi vágya, hogy befolyásolja az öröklődést. Ki ne szeretné, ha kívánsága szerint születne fia vagy lánya, és az olyan lenne, amilyen neki tetszik? Állatait és növényeit is évszázadok óta válogatja, keresztezi az ember, ám mindeddig közvetlenül nem avatkozott bele az öröklődésükbe. Az 1970-es évek elején aztán feltalálták a génsebészetet, amely az öröklődő tulajdonságokat szabályozó gének közvetlen megváltozásával új korszakot nyitott a genetikában. A szenzációs hírre az emberek egy része álmai közeli beteljesedésének örvendezett.Mások megrettentek, mert felismerték, hogy kétélű fegyverről van szó: az öröklődés megváltozásával vissza is lehet élni. De mit mondanak a szakemberek, miután több, mint tíz éve alkalmazzák a génsebészetet? Meddig jutottak és meddig tartanak a kutatások? Valóban veszélyes-e, mi a jövőjük? Erről szól ez a könyv.
Természetesen a génsebészetet nem sebészeti eszközökkel és módszerekkel végzik, hiszen molekulák vágásáról van szó, s a biokémikusok enzimekkel darabolnak. Ilyen módszerekkel vágják ki a dezoxiribonukleinsav (DNS) nevű vegyületből a nem kívánt szakaszt (gént), s építik be helyébe egy másik DNS génjét. Így érik el például, hogy egy bélbaktérium emberi fehérjét termeljen. A szerzők részesei voltak a hazai inzulintermelő baktériumtörzs előállításának, tehát illetékes arra, hogy beavassák az olvasót a génsebészet titkaiba.