Finnországról, a finn népről aligha írtak valaha is valahol is szebben, mint Kodolányi János e két a Nap Kiadó által itt és most újra megjelentetett munkájában. A Suomi, a csend országa (1937) és a Suomi titka (ebből csak egy részlet) is Finnország és Magyarország sorsfordító éveiben készült. Az ihletet e művek megírásához az adta, hogy a kora gyermekkorától fogva finnbarát szerző, aki rendkívül érzékeny volt a magyarság sorsa, a magyar vidék életben maradási lehetőségei iránt, az 1930-as évek második felében öt alkalommal is Finnországban járt, s úgy látta, sőt meggyőződéssel vallotta, hogy a finn népnek a kor kihívásaira adott válaszai és megoldásai, mind a magán-, mind a közéletben, úgy a művészetben, mint a hivatali életben, de még a politikában is mintául szolgálhatnak a rendkívül válságos időket élő magyarság, a magyar értelmiség számára. Kodolányi leírása a finn népről, annak természetéről, szívósságáról, állhatatosságáról, becsületességéről és egyenességéről, a másik embert egyenrangú félnek tekintő szemléletéről, a művészeti, hivatali és politikai életnek az egyszerű embert is emberszámba vevő hozzáállásáról az idősebb nemzedékek számára még mind a mai napig ismerős. A mai nemzedék természetesen már sok tekintetben másmilyen, de a leglelkében még most ott vannak ezek az ősi múltból hozott tulajdonságok. Szóljunk még Kodolányi János csodálatos írásművészetéről! A mű mint olvasmány is elgyönyörködtet! A Nap Kiadó Finnország 100. évi függetlenségi ünnepe alkalmából ezzel a kötettel kíván a finn nép előtt tisztelegni. A könyvet az EMMI-NKA támogatta.