Európa, Budapest, 1976
640 oldal · keménytáblás · Fordította: Róna Ilona, Székely Magda

Az aranygyapjú a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának regénye. Péliászt, Iolkosz uralkodóját arra figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig mezítláb áll ott. Iászón az, Iolkosz trónjának törvényes örököse. Megijed Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. – Mit tennél, ha király volnál – kérdezi tőle – avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni téged? – Iászón nem habozik. – Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. – Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a hajót – az Argót –, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iolkoszi kikötőből. Az aranygyapjúban a regényíró Graves egy pillanatra sem feledkezik meg a tudós Gravesről: az érdekes és színes regény legkisebb részlete is megfelel a görög és római irodalmi hagyományban vagy képzőművészeti ábrázolásokon szereplő tényeknek, motívumoknak – az olvasó, miközben kitűnően szórakozik, rengeteget tanul is.